Ha az ember túlteszi magát azon, hogy monetáris érdekből mekkora lehúzás eleve két részt forgatni az utolsó kötetből, hogy az utoljára bemutatott két HP film gyalázatos volt, és mélyen alulmúlta a várakozásokat, hogy a gyerekszínészek már régóta nem kedves aranyosak, színészeknek viszont csapnivalók, hogy nem Guillermo del Toro rendezi, és egyáltalán megpróbál filmként hozzáállni az egész Potter hypehoz, akkor beül a moziba, és a sok ellenérzést háttérbe szorítva, vagy gyomorba visszanyelve megnézi a Halál ereklyéit. Aztán meg töri a fejét, hogy hogyan is lehet erről értelmesen írni.  
Mert a szerző is elfogult: a HP ugyanis a több, mint egy évtizedes múltjával szinte már-már nosztalgikus húrokat pendít meg a lelkemben, ha az utolsó tíz év személyes eseményeire gondolok, és arra, hogy ezek hogy kapcsolódtak a HP-hez, szemem előtt egy mátrix lebeg, ahol metszik egymást az emlékek és a tények, tehát nyilvánvalóan szeretném szeretni ezt a filmet is, és bevallom, a sorozat darabjainak minőségétől függetlenül várom már, hogy teljes legyen a kollekció, és a tematikus filmbuzulás jegyében, tarthassunk végre HP Maratont.
De talán nem kell ennyire lesajnálni ezt a mozit, és csak az emlékek miatt felmenteni. Az új film ugyanis határozottan jobb, mint amire számítottam. A könyv első felét, vagy több mint felét dolgozza fel, amiben igazából azon kívül, hogy a srácok itt-ott leverik a sátraikat, és azon búslakodnak, hogy hogy is fajulhattak idáig a dolgok, sok minden nem történik, az igazi események a könyv utolsó harmadában vannak, a mozinak azonban sikerült ebből a szegényes cselekményből a lehető legtöbbet kihoznia: a mardekár-medál visszaszerzése köré csoportosuló események szellemes akció jelenetté váltak, a godric’s hollow-i sötét múlt kutatásából félelmetes horror kerekedett, a minden kérdésre választ adó rajzfilm betétből pedig akár egy egészestéset is megnéznék, és ez így már önmagában is megérte.
A két és fél órás mozi azonban leginkább a hangulatteremtésben erős: plasztikusan festik le a szinte 1984-re hajazó falanszter atmoszférájú mágiaügyi minisztériumot, a muglik és a sárvérűek üldözését és koncepciós pereit, az egész nyomasztó, baljós, szürke világot, ahol félelmetes árnyak lihegnek a sarokban, és a megkínzottak ijesztően sikoltoznak, hörögnek, ahol élettelenül zörögnek a levelek. Fekete minden, a táj, az arcok, a történet, néha már sok is a sötétségből, színtelenségből, de ezzel a túlzással is azt sikerült az alkotóknak elérni, hogy a kényelmetlen, kínzó, gyötrő petting után, kifejezetten várjam a záró részt, ahol lesz majd feloldás.
A tehetetlen kétségbeesést a vicces vagy viccesnek szánt epizódok oldják: ahol az igazi, felnőtt színészek helyettesítik Radcliffet, Watsont és Grintet, ott tényleg jókat lehet bazsalyogni a varázslógyerekek esetlen bénázásainak kifigurázásán, ahol azonban magukra maradnak, ott a kamaszos lelkizésen, valamint Ron és Harry örökös fárasztó összeveszésén kívül sok öröme nem marad a nézőnek. Különösen gagyira sikerült a Harry és Hermione - a Beowulf színvonalát épp csak megütő - animációs ölelkezése: de szerencsére ezzel túl is lettünk a film mélypontján.
A Halál ereklyéi érdekes film, a sokféle műfaji elem meglepően harmonikusan keveredik benne, és a dupla résznek köszönhetően viszonylag hűen követi a nagy ívű, fennkölt, túlburjánzó eposzi cselekményt is, de mégsem hagy nyugodni a gondolat, hogy a (szintén kissé megerőszakolt) könyv nélkül teljesen értékelhetetlen lenne, és a határozott morális üzenet, amit szeretnének nekem küldeni, csak nem jön át igazán. Vagy a lassú, néhol erőltetett tempó miatt, vagy csak egyszerűen a szív, a szikra, és a lendület kevés. Maradt tehát hiányérzetem. De lehet, hogy jól van ez így. Nem tudom, de addig is legalább ezen gondolkodom, nem pedig a következő állásinterjúmon.

A bejegyzés trackback címe:

https://youarenotinkansasanymore.blog.hu/api/trackback/id/tr602512307

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ablak11 2010.12.27. 11:25:21

Tegnap láttuk, unatkoztunk.
Nekem elfogyott egy deci viszki.
A táncos jelenet különösen esetlen lett.

mrskowalski · http://youarenotinkansasanymore.blog.hu 2010.12.29. 08:20:53

@ablak11: az otthoni mozizás előnye. mikor lehet már (rendes) piát kapni a mozik büféjében? :)

ablak11 2010.12.29. 08:55:30

@mrskowalski: a corvinban láttuk,
a laposüveg előnye...
sör is volt, de azt végül nem bontottuk meg