Ti mit néztek egy baromi stresszes és végtelenül hosszúnak tűnő nap végén?

Nálam vígjáték ilyenkor nehezen jön, bár a Trópusi vihar eléggé sírva röhögős, de azért a legnagyobb vágyam egy totális agymosás, olyan film, ami teljesen magába szippant, és minden idegsejtemet megtisztítja, amitől úgy érzem, irgalmatlanul fejbe vertek, de legalább addig biztosan nem pörgök tovább a nap eseményein.

kör.jpg

Horror például jöhetne, egy izgalmas, félelmetes mozi, ami után az ember lelke van annyira meggyötört, mint a teste egy kiadós edzés után, hogy már más ne is érdekeljen, csak a zuhany és az ágy. A kör vagy a Ragyogás ilyen, amik után eltörpül minden, ami valóságos, és lidércessé válik a létezés, közben meg szinte kívánom, hogy bár csak újra kapjak kivitelezhetetlen feladatot, küldjek el beosztottat, fenyegessenek meg munkaügyi perrel, vagy akár alázzon meg a társosztály, mindegy minden, csak tudjam, hogy élek. Igen, erre az érzésre vágyom.

gázláng.jpg

Thriller vagy krimi is kikapcsol, jók ilyenkor az öldöklések, brutális gyilkosságok, tökéletes kontrasztban állnak a mindennapokkal, így biztos a teljes agymosás élménye – kár, hogy a The Killinget már ellőttem múlt héten, de pl. egy olyan katartikus élményt nyújtó filmre, mint a Hetedik, ami sokkolóként ráz meg, bármikor befogadó képes vagyok, ha valamivel el akarom fojtani a hétköznapi emészthetetlen történéseket, de ha simán csak cincálnám a phasán pattanásig feszült idegszálaimat, jöhet a klasszikus Gázláng - lehet fokozni a gyanakvást és a bizalmatlanságot.

mullh.jpg

És akkor ott vannak a gyöngyszemek, amikre nem számítok, amiket fél szemmel kezdek el nézni, mígnem egyszer csak azt veszem észre, hogy még mindig ugyanabban a kicsavarodott mozdulatban bámulom meredtem a képernyőt, mert a WTF faktor az átlag fölött van, nagyjából a Spitzbergákon. Az Adaptáció minden képzelet felülmúló agymenése máig kívül és felül áll minden skatulyán, vagy a Mulholland Drive „most akkor mi a jóistent látunk?” élménye ellazít, és egyszerre minden addig stabilnak hitt kapaszkodót könnyedén mozdít el a közelemből, aztán csak rakom a kérdőjeleket minden gondolatom után.

Addig is, míg kitalálom a ma esti programot, meghallgatom még egyszer a The Dark Night Rises (A sötét lovag – Felemelkedés) soundtracket, ajánlom mindenkinek: kiváló aláfestés bármilyen kimerült gondolathoz. Nálatok mi szól? És mit néztek?

A bejegyzés trackback címe:

https://youarenotinkansasanymore.blog.hu/api/trackback/id/tr744643453

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.