Bár az éppen ma egy hónapos blogomban (Boldog szűűlíínaapóóót! Boldog szűűűlííínapóóót!), ez lesz a második romkom élmény (sőt, igazából harmadik), nem vagyok a műfaj nagy rajongója, sőt, néha úgy érzem, még mindig nem tudtam teljesen levetkőzni a középiskolai bárcsakvégrebölcsészlennék-deamígnemvagyokazaddigishallgatomazREMet hozzáállásomat, amikor csak a magasröptű art mozi érdekelt. Manapság azonban egyre többször tudom értékelni az egyszerűséget, és kiszámíthatóságot, legyen szó barátságról, munkáról, ételről, meg persze filmről.
Így esett a választás a hétvégi moziünnepen a Hétmérföldes szerelemre a szombati nap nyitófilmjeként: egyszerű történet, semmi meglepetés, totális turn off az agynak, ez volt a terv. És bejött: optimális délelőtti kikapcsolódás a film, amiben jó arányérzékkel adagolják a humort, az érzelmeket, és a tanulságot. A filmnek két erőssége van: a karakterek és a laza történet. A főszereplők kedvesek, bohókásak, szimpatikusak, akiknek kallódó céltalanságával könnyű azonosulni. Kicsit tartottam attól, hogy a feszültségforrás távolság miatt idővel ellenszenvesbe fordulnak, de szerencsére hiányzik belőlük a bosszantóan sértődékeny faszkalap, aki hajlamos félreérteni a másikat, és erre ürügyül megcsalni, lehetőleg részegen (ez ugye sajnos megszokott klisé a romantikus vígjátékokban) – ezek a harmincas fiatalok egyszerűn tényleg szeretik egymást, ez üdítő, és friss. A mellékszereplők diszkréten karikírozott vicces jellemek, akiket ugyan egyáltalán nem szeretnék lakótársnak, legjobb barátnak, munkatársnak, rokonnak, de lássuk be: ilyenek a lakótársak, barátok, kollégák, családtagok, lehetetlen nem rájuk ismerni közvetlen hitelességük miatt, és utána kuncogva a mozitársunk fülébe súgni: „pont, mint Tibor anyjáéknál”. Jól ismerjük és szeretjük ezeket a figurákat, akik lehet, hogy fárasztóak, vagy kínosan közönségesek, de tényleg ilyenek.
A történetvezetésben a rendező ízlésesen kerüli a közhelyes magas labdák leütését: van ugyan torta, de nem dobják senki arcába, van szólózás veszekedést követően a helyi pubban, de nem követi ismeretlennel az ágyban ébredés stb. A konfliktus valódi problémából adódik, és hogy nevessünk, kellő szarkazmussal van aláhúzva a kiinduló gond, de az, hogy a gazdasági világválság okozta munkahely problémák érthetően megviselik a feleket, senkinek sem irreális és nem a szokásos hollywoodi túlzás.
A srácokat nehéz rávenni olyan filmre, melynek a címében szerepel a szerelem szó, pláne hétmérföldes túlzással (brrr a népmesei nagyzoló cím), cinkos összekacsintással tiltólistás még a szeretet, szerető szavak is. De fiúk, ha majd adják a tévében, ne kapcsoljatok el: egyszeri szórakozásnak pazar, és csak még szerethetőbbé teszi a pizsamában teát kortyolgató párotokat.
